Műalkotások növényből
Írta: Kocsis Sándor
2009. május 15.
Az első néhány évben csak öntözővízre kell költeni
Van, aki fel sem ismeri, vagy csupán egy növényt lát benne. Ám van, akinek a természet műalkotásait jelenti. A bonsaifák felkutatása és nevelése sok-sok odaadást igényel. Preszter-Lajtai Attila bonsaigyűjtő megmutatta nekünk büszkeségeit.
– Több, mint 15 éve foglalkozom velük. Mint a természet kicsiny darabjai, folyamatos változáson mennek át, ennek nyomon követése rávilágít környezetünk összhangjára – fejti ki Preszter-Lajtai Attila. – A fáim között a béke szigetén érzem magam, teljesen megnyugtatnak.
Ötvennél is több növénykéje van, ám sok prebonsai, amelyeket több éve nevel, de a kiállítási kategóriát még nem érték el. Közel húsz fáját viszont már be lehet mutatni.
Egy részüket kertészetekből szereztem, volt, amelyet erdőn-mezőn találtam, és van olyan is, amelyet magról szaporítottam – meséli a gyűjtő.
– Egyik gyűjtőkörutam során találtam egy aprócska, girbe-gurba növényt. Valamilyen különleges fajtának sejtettem, és kíváncsian vártam a levélzet megjelenését. Amikor kirügyezett, kiderült, hogy közönséges ribizli… Igaz, a 9 centis növény termést hozott, méretéhez képest hatalmas ribizlifürt piroslott rajta. A növények méretét ugyanis csökkenteni lehet, de a termés mérete ilyenkor sem csökken. A kedvencem egy madárbirs, a gyűjteményem egyik legszebb darabja, magyar bonsaimesterek is elismeréssel nyilatkoztak róla – büszkélkedik Preszter-Lajtai Attila.
Alapvető növényismeret is elég ahhoz, hogy valaki bonsaifákkal foglalkozzon. Könnyen tanulhatók a fogások, kis ráfordítással is eredményeket lehet elérni. Az első néhány évben csak az öntözővízre kell költeni. Attila költségvetése sem lépi túl az évi 15-25 ezer forintot.
– A családom már megszokta, hogy ezzel foglalkozom, de édesapám a mai napig elcsodálkozik, hogy lehet ennyi időt pazarolni növényekre – mesél a gyűjtő. – A feleségem és a nevelt lányom kezdi átérezni a szenvedélyem, de azért gyakran megkapom: „Gyere már fel a kertből!"
helyitema.hu/Veszprem